Barangolóóó

Tiszavasvári 3 megyeszékhely (Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza) vonzáskörzetében helyezkedik el. Körülbelül 14.000 lelket számláló kisváros, csaknem 5000 reformátussal, mely 1986 óta rendelkezik városi ranggal. Kerekesné Lévay Erikával történő beszélgetésünk során kiderült, hogy a település eredetileg 2 község (Bűd és Szentmihály) összeolvadásával jött létre, a város pedig 1952 óta viseli jelenlegi nevét. Érdekességképpen elhangzott, hogy a két közeli település nem igazán örült ennek az egyesülésnek és a mai napig is vitatott, hogy miért pont a Tiszavasvári nevet vették föl. Kézzel fogható magyarázatnak tűnik a Tisza folyó közelsége, valamint az, hogy az egykori Bűd területén született Vasvári Pál.

Az egyházközség honlapját böngészve több érdekes dologra bukkantam, köztük egy idézetre, mely így szól: " A Biblia figyelmes tanulmányozása megóv attól, hogy közönséges stílusú emberekké váljunk." /Samuel Taylor Coleridge/ Katona Béla, a református egyház lelkipásztora elmondta, hogy nekünk, hívő embereknek életünk középpontjában van az Istennel való kapcsolat és az Isten akaratát úgy tudakolhatjuk napról napra, hogy ha kezünkbe vesszük a Bibliát, imádságos szívvel olvassuk és megpróbáljuk megérteni annak üzenetét a saját életünkre vonatkozóan. Ezt próbálják tenni a Tiszavasvári Református gyülekezet tagjai is: " Arra törekszünk, hogy a Biblia valóban átformálja az életünket és a hétköznapjainkra nézve is sok áldást jelentsen."

" A felnövekvő generáció Istent is az interneten fogja keresni. Ez egy olyan gondolat, amely mellett nem mehet el a mai ember és a ma egyháza. Nekünk, lelkipásztoroknak a ma és mindenkor érvényes, időszerű igazságokat el kell tudnunk juttatni a ma emberéhez." A gyülekezet honlapja rendkívül interaktív és gyülekezetbarát, ha használhatom ezt a kifejezést. Találkozhatunk az ún. "napi ige és gondolat" szolgáltatással, melyben a hírlevélre feliratkozott testvérek naponta emailben kapnak egy igeszakaszt, rövid magyarázattal és imádsággal. " Rendkívül örömteli, hogy ez egy országhatárokon átívelő  kezdeményezés, hiszen kaptam visszajelzéseket Kanadából, Szlovákiából és Erdélyből, hogy vannak olvasói a napi igének." - mondta el Katona Béla. Kiemelkedő szerepet játszik az "imafal" szolgáltatás, amikor is a gyülekezet tagjai megoszthatják másokkal saját imdáságaikat, fohászaikat; mindemellett a gyülekeztnek saját újsága is van.

Látogatásom legfelemelőbb és legmeghatóbb szakasza Laci bácsi bizonyságtétele volt. Könnyes szemmel és elszorult torokkal mesélte el megtérésének történetét, amelynek néhány részletét megosztanám a kedves olvasókkal:

"[...] Nagymamám vetette a magot. Szobájának falát két igeszakasz díszítette, melyet gyerekként többször elolvastam. Az egyik így hangzik: mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem. A másik: jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megvagytok terhelve és én megnyugvást adok nektek. Akkor még nem tudtam, hogy ez utóbbi lesz megtérésem igéje [...]

"[...] Amikor bajban voltam, imádkoztam. Visszatekintve erre az időre nekem nem Jézus kellett, csak Jézus segítsége és áldásai. Még az ünnepek sem jelentettek számomra többet az evésnél és az ivásnál. Csak a munka, a szórakozás... Az Isten nélküli élet töltötte ki mindennapjaimat, pedig eszembe juthatott volna drága nagymamám figyelmeztetése, amit halála előtt kért tőlem: Kisfiam! Ne feledkezz el Istenről! [...]

"[...] Be kell ismernünk, hogy követünk el hibákat és hozunk rossz döntéseket, de a lényeg Isten fiában, Jézusban van, aki bűnbocsánatot kínál minden ember számára! Hinnünk kell abban, hogy a kezein hordoz bennünket, vezet és irányít! Életem közepén engedelmeskedtem a hívó szónak. Beláttam elveszett állapotomat, letettem minden terhemet a golgotai kereszt alá és kértem: Úr Jézus, bocsásd meg a bűneimet! Jöjj a szívembe és irányítsd te az életemet! Add, hogy engedelmes gyermeked lehessek. Megtérési igém az az ige volt, amit gyermekkoromban oly sokat olvastam nagymamámnak szobájának falán. Szívemből sajnálom azokat az éveket, amelyeket Isten nélkül töltöttem el. Jézus azt kérte tőlem: fordulj felém, bízd rám magad! Bízd rám azt a piciny hitedet, azt a kicsi szeretetedet. Növekedj a körülötted lévő emberek iránti szeretetben az által, hogy megosztod velük azt a szeretetet, amivel én szeretlek téged!"

Rendkívül kellemes és felejthetetlen perceket töltöttem azon a vasárnap a Tiszavasvári Reforátus Egyházközségben. Felemelő érzés volt találkozni olyan emberekkel, akiknek az  életét az elhivatottság és az Isten iránti szeretet tölti ki. Megismerni egy olyan lelkészházaspárt, akik rendkívüli módon a szívükön hordozzák az ott élő emberek sorsát. Akik  napról napra tenni akarnak és mindig azt keresik hogyan segíthetnek a másikon. Akik célja egy szebb, egy jobb, Istennel való jövő megteremtése. Isten áldja meg az életüket!